Európai Bizottság, Brüsszel, 2017. június 6.

Vytenis Andriukaitis európai biztos hivatalosan megnyitja az Európai Állatjóléti Platform alakuló ülését.

A platformban az érdekelt felek, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos élet, a tagállamok, az EGT-országok, a nemzetközi szervezetek és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 75 képviselője kapott helyet. Ez az első alkalom, hogy a legfontosabb uniós szereplők összegyűlnek, hogy tapasztalatcserét folytassanak és közösen járuljanak hozzá az állatjólét javításához.

Miért kezdeményezte a Bizottság a platform létrehozását? A 2016 márciusában közzétett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége fontos kérdésnek tartja az állatokkal való kíméletes bánásmódot, és előrelépést szeretne látni az állatjólét védelemének terén. A platform kiváló lehetőséget kínál valamennyi érdekelt fél számára, hogy az együttműködés és a hálózatépítés révén hozzájáruljon az állatok jólétének javításához. Eredményes munkája ezért nagymértékben az egyes tagok aktív és konstruktív részvételének függvénye. A platform mindenekelőtt az információk és tapasztalatok megosztásának fóruma. Egyúttal lehetőséget jelent a tagok közötti kölcsönös megértés és bizalom, valamint együttműködés kialakítására. Emellett ideális terepet kínál az állatjóléttel foglalkozó szakosodott fórumok/csoportok számára, hogy ismertessék tevékenységeiket és projektjeiket, és konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokról állapodjanak meg.

Jelenleg számos fórum van, ahol az állatjólétről nemzetközi szintű viták zajlanak – ezek közé tartozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EuroFAWC szervezet vagy az Állategészségügyi Világszervezet.

A Bizottság meggyőződése, hogy a platformnak konkrét és megvalósítható célkitűzésekre kell törekednie, hogy hosszú távú hatást gyakoroljon az állatjóléti kérdések kezelésére. A platform olyan területeken is kidolgozhat tevékenységeket, ahol nem léteznek konkrét uniós jogszabályok vagy tevékenységek a helyes állatjóléti gyakorlatok előmozdítása érdekében.

Az állatjólétről szóló első uniós jogszabályt 1974-ben fogadták el, és az állatok vágóhidakon való kíméletéről szól.

Azóta az EU számos jogi rendelkezést fogadott el a haszonállatok és a laboratóriumi állatok védelme érdekében.

Léteznek az állatok állatkertben tartását szabályozó uniós rendelkezések is az állatok kíméletére vonatkozó hivatkozásokkal. Az EU emellett megtiltotta a lábfogó csapdák használatát a vadon élő állatok befogására.

A haszonállatokat a gazdálkodásra vonatkozó általános uniós szabályok, valamint a szállításra és a levágásra/leölésre vonatkozó különleges rendelkezések védik.

Ezenkívül további különleges szabályok vonatkoznak a tojótyúkok, a hústermelés céljából tartott csirkék, a sertések és a borjúk tartására.

Az EU az állatjóléti követelményeket a mezőgazdasági támogatásokra (kölcsönös megfeleltetés és vidékfejlesztési programok), valamint a biogazdálkodásra vonatkozó szabályokba is beépíti.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke előírja az Unió és a tagállamok számára, hogy bizonyos uniós szakpolitikák előkészítése vagy végrehajtása során teljes mértékben vegyék figyelembe az állatjóléti követelményeket, mivel az állatok érző lények.

Ez a kötelezettség azonban nem képez kellő jogalapot ahhoz, hogy az Unió bármely állatjóléti kérdésben jogszabályokat alkosson.

Egyes területek továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak Míg az uniós szabályok végrehajtása elsősorban a tagállamok hatásköre, a Bizottság rendszeres ellenőrzéseket is végez annak ellenőrzése érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelően végzike a hatósági ellenőrzéseket.

A Bizottság rendszeres képzéseket szervez az állatjólétről a tagállamok és a nem uniós országok tisztviselői számára. A Bizottság a közeljövőben az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontokat jelöl ki.

Ki a felelős e szabályok alkalmazásáért? A tagállamok szerepe minden téren rendkívül fontos, mivel ők felelnek az uniós szabályok végrehajtásáért, amihez különféle eszközök állnak rendelkezésükre, a hatósági ellenőrzésektől a tisztviselőknek és az érdekelt feleknek szóló utasítások, iránymutatások és tájékoztató kampányok kidolgozásáig és végrehajtásáig.

Ez utóbbi munka nemzeti szintű kutatási programok finanszírozását is magába foglalhatja. Számos uniós állatjóléti jogszabály írja elő a tagállamok számára az állatokkal foglalkozó személyek képzésének biztosítását és tanúsítását. A tagállamoknak tehát megfelelő forrásokat kell fordítaniuk arra, hogy az érintett szereplők az állatokkal való bánásmód és az állattartás terén hozzáértő munkát végezzenek.

Mi a helyzet az uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó állatokkal és a vadon élő állatokkal? Az uniós alapszerződésekben az állatjólét olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni egyes uniós politikákban, így a mezőgazdaság vagy a belső piac terén.

Az EU-nak nem minden állatjóléti kérdésben jogosult fellépni. Nem illetékes például a kóbor kutyák/macskák, illetve a bemutatókon vagy versenyeken (bikaviadal, rodeó, cirkusz, kutya- és lóverseny stb.) szereplő állatok jólétének kérdésében. Bár gyakran sürgetik, hogy járjon el e kérdésekben, a Bizottságnak nincs hatásköre a beavatkozásra. Az unió korlátozott hatáskörrel rendelkezik a vadon élő állatok jólétének kérdésében is. A fogságban tartott vadon élő állatok jóléte tekintetében az állatkertekről és akváriumokról szóló irányelv hivatkozik egyes, az állatok kíméletére vonatkozó követelményekre. A fogságban tartott egyéb vadon élő állatokra (például cirkuszok vagy kisállat-kereskedések) nem vonatkoznak az uniós állatjóléti szabályok. A lábfogó csapdák használatának tilalma kivételével az Unió nem alkotott a vadon élő állatok védelemét szolgáló jogszabályokat. Jelenleg a Bizottság prioritása a meglévő uniós szabályok maradéktalan végrehajtásának biztosítása. Valójában nincs értelme új követelményeket elfogadni mindaddig, amíg a fő kérdés továbbra is a jelenlegiek hatékonyabb alkalmazása.

2012-ben a Bizottság uniós állatjóléti stratégiát fogadott el, amely számos végrehajtandó intézkedést tartalmazott. A Bizottság először a folyamatban lévő intézkedéseket kívánja lezárni. Ezek közül egyesek technikai, mások stratégiai jellegűek, de valamennyi fontos szerepet játszik az állatjóléttel kapcsolatos jövőbeli elképzelések kialakításában. Néhányuk a végrehajtás javításához is hozzájárul, iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok (az állatok szállításával, illetve az állatok levágásával/leölésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok) kidolgozása révén. Ezért a Bizottság elsődleges célja annak biztosítása, hogy 2018. végére valamennyi intézkedés végleges formát öltsön, és így a jövőre nézve rendelkezésre álljanak a szükséges információk. Ez az oka annak, hogy a Bizottság egyelőre nem foglalkozik újabb stratégia kialakításával. A Bizottság a 2012-es stratégia végleges kidolgozásán túl négy prioritáson dolgozik: 1. az állatjólétre vonatkozó uniós szabályok jobb alkalmazásán, 2. az érdekelt felek közötti párbeszéd fejlesztésén, 3. az uniós szabványok globális szintű előmozdításán, 4. valamint az állatjóléttel foglalkozó uniós referenciaközpontok kijelölésén.

Az uniós szabályok hatékonyabb alkalmazásának terén a Bizottság a korábbi ellenőrzések eredményei alapján konkrét projektekre összpontosított. Különösen a sertések jólétét határozta meg prioritásként, ahol továbbra is széles körű meg nem felelés tapasztalható a rendszeres farokkurtítás tilalma és a sertések számára hozzáférhető alakítható anyagok biztosítása terén. A Bizottság emellett aktívan támogatja a tagállamokat az állatszállításra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javításában, különös tekintettel a nem uniós országokba irányuló élő exportra.

A Bizottság 2017 januárjában elfogadta a platform létrehozásáról szóló határozatot, és a tervek szerint évente legalább két ülésre kerül majd sor. Az uniós előírások globális szintű előmozdítása olyan hosszú távú tevékenységek révén valósul meg, mint az Állategészségügyi Világszervezet nemzetközi szabványairól zajló tárgyalások (jelenleg 13 nemzetközi állatjóléti szabvány van érvényben az Unió ösztönzése nyomán), illetve az állatjóléti kérdések belefoglalása a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokba.

A rendelet előírja az unió számára, hogy jelöljön ki az állatjóléttel foglalkozó uniós referenciaközpontokat. Ez utóbbiak tudományos és műszaki tanulmányok készítésével, képzési tanfolyamok szervezésével, a kutatási eredmények és a technikai újításokkal kapcsolatos információk terjesztésével segítik az uniós országokat a hatósági ellenőrzések végrehajtásában. Az (EU) 2017/265 rendelet 2017. április 27-én lépett hatályba

Adomány

500 Ft
Select Payment Method
Personal Info

Donation Total: 500Ft

Köszönjük szépen, hogy meglátogatott minket