2013-tól minden olyan állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább -ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, vagy harminc lovat, / ötven szarvasmarhát, / száz sertést, / száz futómadarat, / száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, / kétszáz juhot, / kétszáz kecskét, / kétszázötven anyanyulat, kétszázötven prémesállatot, / háromszázötven tojótyúkot, / ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét,/ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, / ezer hízónyulat, vagy ötezer fácánt zárt térben – tart, az állatok jólétéért felelős személyt (a továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie.

Az állatjóléti felelősök képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés.

Megszűnt az állatjóléti felelős bizonyítványok megújítási kötelezettsége.

Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni.

A 2017. december 27-én bekövetkezett változás értelmében tehát azoknak, akik az elmúlt években a Nébih által szervezett képzésen sikeresen megszerezték a képesítést, ismétlő oktatáson nem kell részt venniük.

Kapcsolódó jogszabály:
– A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet

Annak az állattartónak, aki a a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 11/A. § (1) bekezdésének a)-o) pontjában felsorolt állatfajokat a rendeletben meghatározott mminimális mennyiségben vagy azon felül mezőgazdasági haszonszerzés céljából tart, állatjóléti felelőst kell kijelölnie az adott telepen.

Az állatjóléti felelős feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére, valamint új dolgozó belépése esetén a munkakezdést megelőzően, mely elvégzett állatvédelmi oktatásokat dokumentálnia kell.

Azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett. Az állatvédelmi képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A képzést és a vizsgáztatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezi, végzi, illetve e feladatokat átruházhatja. Eredményes vizsgát követően a NÉBIH képesítési bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja.

A képesítési bizonyítványt megszerző személy valamennyi állattartó telepen végezhet állatjóléti felelősi tevékenységet, állatfajtól és állatlétszámtól függetlenül. A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni.

„Oculus domini saginat equum” – a gazda szeme hizlalja a lovat, mondta Arisztotelész. A mondásmáig igaz, hiszen akár állattartóként, akár állatorvosként látjuk, hogy a jó gazda szereti és eszesen neveli jószágait. Az effajta gondoskodás olyannyira fontos, hogy napjainkra már belső indíttatás helyett törvényi előírássá vált. Jó gazdának lenni nem csak azt jelenti, hogy az állat számára annak fajára, fajtájára, nemére, korára, életállapotára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai
sajátosságainak megfelelő életkörülményeket tud valaki biztosítani, hanem azt is, hogy felismeri az állatok fájdalmát, szenvedését, örömeit, és ennek megfelelően bánik szeretett jószágaival. Ez kettős feladatot ad: ismerni kell a tartási szükségleteket és ismerni kell az állatok reakcióit,
viselkedését a különböző élethelyzetekben. Vagyis nem elég önmagában a jó környezeti feltételek biztosítása, rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az állatok e feltételek között valóban jól érzik-e magukat.
Az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabályok elsősorban a megfelelő környezeti feltételek (tárgyi és személyi erőforrások) biztosítását követelik meg. Az állatjólléti felelősök képzése és kötelező telepi alkalmazása a másik oldalt kívánja hozzátenni: az állatok jóllétének szakszerű vizsgálatát az adott tartási körülmények között, hogy ez alapján lehessen a környezeti feltételeket módosítani, az állatok igényei szerint beállítani.
Miért van erre jogi előírások szintjén is szükség? Az állattartás jelentős változáson ment át a II. világháború után, mert megnőtt az állati eredetű élelmiszerek iránti igény. A hagyományos külterjes állattartás és állattenyésztés helyét intenzív, profitorientált rendszerek vették át. Az intenzív állattartás új eszközök, technikák, sőt fájdalommal járó beavatkozások bevezetését jelentette, korábban ismeretlen, új betegségek és rendellenességek is felütötték fejüket. Emellett a vidéket és
ezzel együtt a hagyományos állattartást a népesség jelentős része elhagyta. A jogi szabályozás ezért egyfelől egyensúlyt kíván teremteni a gazdaságos termelés és az állatok számára elfogadható életminőség között, másfelől az állattartáshoz vissza-visszataláló társadalomra nevelő, ismeretbővítő
hatással van.


Adomány

500 Ft
Select Payment Method
Personal Info

Donation Total: 500Ft

Köszönjük szépen, hogy meglátogatott minket