Kóbor kutyák a szegregált település(rész)eken

Helyzetkép a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyerekesély Programjában dolgozó szakembereinek tapasztalatai alapján a szegregált települések, településrészek kóbor kutyáival kapcsolatban


A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakemberei az ország számos szegregált településén, településrészén, az ott működtetett vagy adaptált Jelenlét programja által nem csak a célcsoportjának tekintett lakosság, de a mindazok megvalósítását támogató szakemberek és nem hivatásos segítők mindennapjainak is a részeseivé válnak. Így a személyes és szakmaközi tapasztalataink alapján, segítőtevékenységünk által a látókörünkbe kerülnek olyan, a települések állapotára, élhetőségének minőségére hatással lévő komplex problémák is, mint a kóbor kutyák jelenlétéből fakadó problémák.


Az elmúlt években tereptapasztalatai alapján egyre több problémát okoz a közterületen szabadon engedett kutyák jelenléte, és a házi ebek szabálytalan tartása, a leggyakrabban a kerítés hiányából fakadó mozgása.A jelenlegi szabályozások alapján a szabálysértési és az állatvédelmi törvény, helyi önkormányzatirendeletek és akár a társasházak házirendje is előírhatja a kötelező jogi normákat, rendelkezéseket afelelős, közösségi kutyatartás szabályaira vonatkozóan. A kutyáért mindig a gazdája vagy az a személyfelel, aki a kutyát vezeti, illetve felügyeli. A törvény szerint olyan ebet, amely már egyszer sajáthibájából megharapott vagy megsebesített valakit csak nagykorú személy vezethet, közterületen pediga veszélyes kutyát szájkosárral fel kell szerelni. Ezen többszintű szabályozások ellenére, személyestapasztalataink alapján elmondható, hogy a szegregált települések életét alapjaiban meghatározóprobléma a kutyák kóborlása, elszaporodása, falkákban járása, és ez nem csak a legkisebbekre, de afelnőtt lakosságra és a közszolgáltatásokat biztosító szakemberekre nézve is mindennapos veszélyforrását jelentik.


A falkában járó, gazdátlan, beoltatlan kutyák mellett nagyon sok esetben a kerítés nélküli házaknál, gondozott és rendszeresen etetett kutyák kijárása is gond. Sok település közintézményeinek a látogatóira is hatással van a probléma, az iskolák, óvodák udvarára is bejárnak az állatok.

A kutyákról emberre sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, amelynek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető lenne. A jogszabály értelmében minden három hónapos kort betöltött kutyát egy hónapon belül veszettség elleni védőoltásban kellene részesíteni, majd az oltást hat hónap elteltével (azaz 9-10 hónapos koráig) meg kellene ismételni. Ezen felül egyéb oltások beadására is van lehetőség, de körülbelül az állat egy éves koráig – a megfelelő védettség kialakítása érdekében – minden oltást legalább egy alkalommal meg kell ismételni.Tapasztalataink szerint erre és a kutyák féregtelenítésére nem kerül sor. Ugyancsak nagy probléma,hogy a szabadon engedett és a háznál tartott állatok esetében sincs azok ivartalanítása megoldva, ígyazok túlszaporodása jellemző.


A 6 megye, 16 járásának, 43 településére kiterjedt információink alapján 4 fő csoportba sorolhatóak atelepülések, a szerint, hogy a kutyák megjelenése mekkora mértékű gondot jelent a település életében.


 Drámai a helyzet – 3 település

 Nagy probléma – 30 település

 Nagy probléma, de a kerítés hiánya miatt – 6 település

 Nem probléma – 3 település


A legsúlyosabb helyzetű települések közül kettő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. A 6 200 lélekszámú Nagyecseden, és a 2300 lélekszámú Nagydoboson a szabadon járó kutyák megnehezítik a lakók mindennapjait. Sok esetben az ide érkezőket, például a postást sem engedik be a faluba.

Felmerülő problémák A kutyák nem megfelelő tartásából fakadóan nagyon sok probléma fakad. Vannak települések, ahol rendszeresek a kutyatámadások, amelyek nem csak a lakóközösséget érintik, de a velük foglalkozó szakembereket is. Szinte minden települést érint az, hogy a gyerekek csoportosan járnak iskolába vagy mozdulnak ki otthonról. A Baktalórántházai járásban, Ópályi településen kutyariasztóval járnak ki a szociális munkások terepre, de a rendszeres veszélyeztetettség pszichésen is akadályozza őket a feladatuk megfelelő minőségű ellátásában. Az állatok által ejtett, látszólag felszínes karcolások is elfertőződhetnek, és nem csak az a gond, hogy a szegregált települések földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan az orvosi ellátás nehezen érhető el, de az is, hogy a sérüléseknek fizikailag és lelkileg is meg kell gyógyulnia. Támadás esetén nehezen azonosítható be a kutya tulajdonosa, így az állat bejegyzése sem lehetséges. A kutyák szervezett befogásnál sokszor az a tapasztalatunk a lakók elbujtatják, etetni kezdik az állatokat. Nagyon sok településen a kutyák ugyan háznál élnek, viszont a kerítések hiányából fakadóan szabadon járnak. A kerítések hiányát nehéz pótolni és ennek anyagi oka is van. A fa alapanyagból történő pótlásra nem lehet gondolni, mert a téli időszakban a lakók jellemzően eltüzelik azokat. A háznál tartott kutyák szabályos tartása (megkötése) és kennelben tartása nem jellemző. A nemtörődömség jellemzi a kutyák védőoltással való ellátottságát is, annak ellenére, hogy a jegyzők felszólítanak oltásra, és tájékoztató anyag is készül a legtöbb helyen arra vonatkozóan mik a felelős kutyatartás szabályai. Az állatorvosok sok helyen kezdeményeznek is oltási vagy ivartalanítási napokat, de annak lehetőségével a kutyatulajdonosok nem élnek. A Baranya megyei Kisvaszarban a polgármesteri hivatallal közösen szerveztek már ivartalanítást is, annak lehetőségével sem éltek, hatása nem volt hosszú távon eredményes.

Megoldási lehetőségek keresése A települések életében megjelenő probléma tekintetében – a válaszok alapján – kirajzolódik, hogy szinte mindenhol megpróbáltak helyi szinten, közös összefogással reagálni arra. Az esetek döntő többségében az összefogásban a jegyző, a polgármester és az állatorvos is komoly szerepet játszott, viszont a probléma megoldására tartós megoldást sehol nem hozott. A Mátészalkai járás több településén a polgármesterek aktív közbenjárásának köszönhetően kezdeményezték a kóbor állatok begyűjtését, így Hodászon és Mérken. Ezen költsége befogott állatonként 20-30 ezer Forintos nagyságrendet tesz ki, és hosszú távon a probléma újratermelődik. A járások jelentős részében helyben nincs menhely, de ennek kiküszöbölésére is van jó gyakorlat, a Mátészalkai járásban, Kántorjánosiban még ideiglenes befogadó helyet is létrehozott az önkormányzat annak érdekében. hogy a helyzet javuljon. A Kisteleki járásba a szomszédos járás székhelyéről, Hódmezővásárhelyről jár át a gyepmester, tehát a szakemberhiányt területi átjárással is meg lehet oldani.

Tiszabő helyzete A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyesi járásban található 2300 fős Tiszabőn felmérést és tervet dolgoztak ki a faluban szabadon járó kutyák okozta vészhelyzet elhárítására. A saját felmérésük alapján az eddig befogott kutyák száma: 142 darab volt, a szabadon, falkákban mászkáló kutyák száma: kb. 350 darab, ezen felül a házaknál tartott kutyák száma: kb. 120 darab. Így közel 500 kutya van a község területén. A házaknál található kutyák közül is mindössze 20 áll állatorvosi felügyelet 4 alatt, így az oltatlan kutyák száma 450 körüli. Az állatok befogása 20.000 Ft/db, ivartalanítása, chipelése és oltása kb. 20.000Ft/db lenne. Így a befogásra minimum 7 millió, a háznál lévő kutyák oltására további 2 millió forint fedezetre lenne szükség. De ezzel a település jövőjére tekintettel a probléma tartósan orvosolva lenne. Hiszen csupán a saját tulajdonú kutyák ivartalanítása és/vagy a falkákban járó kutyák elszállítása nem oldaná meg átmenetileg az állatok okozta veszély elhárítását. A kutyák által okozott probléma komplex megoldására pályázati lehetőség nincs. Lakhatási pályázat keretében az áprilisi időszakban 20 nagytestű, kimondottan veszélyes állatot befognak és elszállítanak a faluból, de ez a helyzetet nem oldja, meg, még azzal se, hogy ezt havonta tervezik megtenni.

Azon települések ahol a szabadon engedett kutyák problémákat okoznak Megye Járás Település neve Baranya Hegyháti járás Baranyajenő-Rózsavölgy, Kisvaszar Baranya Sellyei járás Kisszentmárton Mailátpuszta szeggregátum Borsod-Abaúj-Zemplén Edelényi járás Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén Cigándi járás Tiszakarád, Lácacséke, Ricse, Tiszacsermely Borsod-Abaúj-Zemplén Gönci járás Gönc, Vizsoly, Vilmány, Hidasnémeti Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőcsáti járás Mezőcsát Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi járás Ózd – Szegregátumok (Hétes-telep, Sajóvárkony, Kiserdőalja, Somsály, Újtelep, Szőlőkalja, center, Bánszállás), Farkaslyuk, Arló, Domaháza Csongrád Kisteleki járás Baks Jász-Nagykun-Szolnok Kunhegyes Tiszabő Somogy Barcsi Járás Somogyaracs, Istvándi, Barcs Romatelep Somogy Kaposvári járás Kaposvár – Nádasdi utcai szegregátum Somogy Nagyatádi járás Ötvösköny Szabolcs-Szatmár-Bereg Csengeri járás Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg Baktalórántházai járás Ramocsaháza, Ófehértó-Liget tanya, Magy, Baktalórántháza szegregátum, Ópályi Szabolcs-Szatmár-Bereg Mátészalkai járás Nyírparasznya, Nagyecsed, Nagydobos, Mérk, Mátészalka, Ököritófülpös, Kántorjánosi, Hodász, Fábiánháza Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátori járás Nyírpilis, Nyírmihálydi, Nyírbátor, Piricse

Forrás: http://gyerekesely.maltai.hu/upload/file/MMSZ_tapasztalat_kutya_2019_februa-2020logos.pdf

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat álláspontja

Budapest, 2020. február 6.

Tiszabőn 2016 őszén kezdődött a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja, amely az élet minden területén a felzárkózást segíti. Megoldásra váró feladat volt az iskola működtetése, a fűtés nélküli otthonokban élő gyermekes családok védelme, a hiányzó munkahelyek megteremtése és sok egyéb mellett a településen elszaporodott rágcsálók irtása, és a kóbor kutyák jelentette probléma is. A kerítés nélküli portákról kijáró, kontroll nélkül szaporodó kutyák bejártak az iskola területére, falkákba verődve komolyan veszélyeztették az embereket. Az arányokat jelzi, hogy Tiszabőn 300 iskolás gyermek van, 2019 elején pedig mintegy ötszáz kóbor kutyát számoltak össze a településen. Ezek nagy része semmilyen oltásban nem részesült, állatorvoshoz csupán mintegy tíz állatot vittek el a faluban.

A probléma rendezése önkormányzati feladat volna, de a településnek nem volt lehetősége érdemi intézkedéseket tenni. A Máltai Szeretetszolgálat támogatást nyújtott a tiszabői önkormányzatnak, amely az egyeki önkormányzat gyepmesteri telepétől megrendelte a veszélyes állatok befogását és elszállítását. A Szeretetszolgálat állatvédő szervezetek országos szövetségeitől is segítséget kért, hogy elfogadható megoldás szülessen. Fél éven át tartó tárgyalássorozat után civil szervezetek mintegy húsz kutyát ivartalanítottak, egy részüket menhelyekre vittek, másokat pedig visszaszállítottak a településre. Közben a tiszabői iskolából sokszor azért nem tudtak hazaindulni a gyerekek, mert meg kellett várniuk, míg a kóbor kutyák odébb mennek a környékről.

A problémára továbbra is megoldást kell találni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak hajléktalan embereket, időseket, fogyatékkal élőket ellátó szervezetként nincs tapasztalata ebrendészeti kérdésekben, más, hozzáértő szervezetek azonban nem hoztak érdemi megoldást sem Tiszabőn, sem a többi hasonló problémákkal küzdő, leszakadó településen. A Máltai Szeretetszolgálat a rendőrséghez fordult a kóbor kutyák jelentette probléma miatt, ezzel párhuzamosan a Magyar Állatorvosi Kamarával, az Állatorvostudományi Egyetemmel, az Agrárminisztériummal, valamint hatósági és helyi állatorvosokkal közösen szeretne programot kialakítani a kóbor kutyák beoltására és ivartalanítására.