Megerősödött és egyre szélesebb körben terjed az a nézet, amely szerint jogalannyá válik a természet, tehát egy olyan létezővé, amely jogokat szerezhet. Az állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezik erkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ha önálló jogalanyisággal még nem is bír a magyar jogrendszerben az állatvilág, állatvédelmi törvényünk bevezetője is tükrözi ezt a változó környezetetikai szemléletet.

Az Országgyűlés – annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, – elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, – kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében megalkotta az 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok védelméről és kíméletéről.

Első elemként az állatkínzás tilalma jelent meg. A XIX. század végétől a nagy tömegben – és egészségtelen körülmények között – tartott haszonállatok fogyasztása népegészségügyi problémákat eredményezett. Napjainkban – a kockázatok ismeretében – már nemzetközi szinten összehangolt szabályok vonatkoznak az élelmiszerlánc-biztonságára. A haszonállatok tartását, szállítását, feldolgozását – az emberre nézve magas kockázatok miatt – pontosabban és jobban szabályozták, mint a kedvtelésből tartott állatokét. Egységes állategészségügyi és népegészségügyi szabály, hogy a vadon élő, a háziasított, valamin a kedvtelésből tartott állatok esetében is alkalmazni kell a veszettség8 elleni védekezést, mely még nem terjed ki a macskák kötelező oltására. A jelenleg hatályos, állatvédelemmel foglalkozó jogszabályok Magyarországon három forrásból táplálkoznak. 1. Nemzetközi szabályozás, 2. Európai Uniós szabályozás, 3. Hazai szabályozás. Ezek kikényszerítésére állami és önkormányzati szerveket hoznak létre. A térségi szinten szervezett ebrendészeti telep akkor jöhet létre, ha az érintett települések együttműködnek, belátó magatartást tanúsítanak. A települések állatvédelmi, környezetegészségügyi és turisztikai érdeke lenne az állatvédelmi törvény betűjének, szellemének és más vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – ebrendészeti szolgáltatás megszervezése.

A törvény normatív és az állatvédelemre, állattartásra vonatkozó kapcsolódó jogszabályok előírásait a települések lakói jobban követik akkor, ha az adott település önkormányzata maga is normakövető magatartást tanúsít, és – szükség szerint – vállalja annak anyagi terheit.

A törvény nem vonatkozik a hobbi állatokra sem, itt az önkormányzatok mindig tehetnek korlátozásokat, a kedvtelésből tartott állatok tartását és forgalmazását kormányrendeletek szabályozzák. Az állatvédelmi hatósági tevékenységekkel – a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a jegyzőket, más esetekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) bízták meg.

Folytatjuk…