Az Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete

Az Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete – ismertebb nevén a Budaörsi Állatmenhely – Budaörs és Törökbálint határán, a Vasút utcából nyíló mellékúton található. Szerdától vasárnapig délelőttönként látogathatóak állataink. Örömmel fogadunk bárkit, aki körül szeretne nézni nálunk, simogatni szeretné cicáinkat vagy esetleg egy sétára elvinné valamelyik kutyánkat.
Az itt dolgozókat – akár alkalmazottak, akár önkéntesek – az állatok szeretete és tisztelete hozta össze ezen a menhelyen. Minden állatunkat ismerjük, szeretjük és próbálunk úgy foglalkozni vele, ahogy alkata, egészségi állapota, habitusa megkívánja. Célunk, hogy mindegyiküknek olyan otthont találjunk, ahol további életét biztonságban és szeretetben töltheti el.
Az elmúlt 15 évben sok ezer kutyának és macskának a sorsát változtattuk meg azzal, hogy gazdát találtunk nekik, és rengeteg visszajelzést kapunk állataink további életéről. Ilyenkor érezzük, hogy érdemes nap mint nap ezért dolgoznunk.
Minden támogatást köszönettel fogadunk és lakóink jólétére fordítunk.
Adószámunk: 18693180-1-13
A képek nagy részét pedig Márta Fábiánnak!

https://www.facebook.com/budaorsiallatmenhely/videos/1944266248919102/

Az SOS Kutyák csoport Beszámolója 2017

Érted Értetek a Facebookon 2017-ben

“Az állatok világának ezután is, az legyen a hivatása, hogy otthonossá váljék a művelt családban, a szó legszebb értelme szerint szellemi kincs legyen a házban”

Ma már társadalmilag is elvárt tevékenység az ártatlan állatok megvédése, amely jelenleg számos civil és hatósági intézkedésekkel, promócióval valósul meg. Immár harmadik éve működik az www.facebook.com/groups/allatjolet csoport, melynek célja a gazdátlan állatok mielőbbi gazdihoz juttatása, felületet nyújtva a gazdit keresőnek és az Állatvédő Szervezeteknek a megjelenésre és a nyitott kommunikációra. Az elmúlt években több ezren csatlakoztak, száz és száz árvának adva ezzel boldog új reményt, otthont, lehetőséget. A Facebook közösség életeket ment, hisz a nyitott csoportban a tagok interakcióba kezdenek egymással, kapcsolatokat hoznak létre, kommunikálnak, együttműködnek és valós problémák megoldására képesek. Köszönjük, hogy Te is segítettél 2017-ben egy megosztással. Célunk, hogy minél többen csatlakozzanak, bízunk benne, hogy a csoport segítségével minél több otthontalan kutya talál egymásra a jövőben. Folyamatosan frissülő honlapunkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni, és várjuk szeretettel a hasznos tippeket, tanácsokat és híreket.

Alapítóként a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán (Kutatásfejlesztés és Innováció) szereztem diplomámat 2000-ben dr. Babinszky Professzor úrnàl, kinek ezúton köszönöm és minden munkatársamnak. A mérnök képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik az alapszak műveléséhez magas szakmai intelligenciával, idegen nyelvi kommunikációs készséggel, széleskörű természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és technológiai ismeretekkel, valamint az állat- és a növénytudomány területén speciális elméleti és gyakorlati képzettséggel rendelkeznek. Ennek birtokában képesek az állati és növényi termék előállítás termelési, elsődleges feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére. A mérnökszak áttekintő ismereteket nyújt az agrártermelés teljes vertikumáról, és azonos súllyal foglalkozik az állattenyésztés és a növénytermesztés ágazatának speciális ismeretanyagával. Lényeges különbség, hogy az alapozó képzés a gazdasági állatok és növény kultúrák produkció-biológiáját megalapozó ismereteket nyújtja. A szakma-specifikus ismeretek között az agrártermelés áttekintő ismeretanyaga mellett külön-külön tárgyalja az egyes gazdasági állatfajok tartásával és a gazdaságilag jelentős növény kultúrák termesztésével kapcsolatos ismereteket. Főbb tárgyak: àllattan, állategészségügy, agrokémia, biokémia, talajtan, mikrobiológia, állategészségtan, takarmányozástan, gyepgazdálkodás, földműveléstan, növénytermesztéstan, növénynemesítés, növényvédelem, kertészet, agrárgazdaságtan, marketing, ökonómia, vezetési ismeretek, számvitel és pénzügyi ismeretek. A Takarmányozástani Intézeti Tanszék nemzetközi viszonylatban is egyedülálló módon integrálja a kutatást és az oktatást, a felsőoktatási szakképzésben és a posztgraduális képzésben felelős a gazdasági haszonállatok és hobbiállatok korszerű táplálásával foglalkozó tananyag összeállításáért, oktatásáért és számonkéréséért, megalapozva ezzel egy, a gazdasági szféra szakmai elvárásainak eleget tévő egyetemi diploma minőségét. A Tanszék épületkomplexumában található állatműtő, takarmány-laboratórium megteremti a magas szintű oktató-kutatómunka tárgyi feltételeit, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, így napi kapcsolatban áll a szakterület legjelentősebb egyetemeivel, kutatóintézeteivel és multinacionális cégek fejlesztő részlegeivel. A kutyák miatt érzett felelősség vezérelt, hogy letegyem az Állatjóléti Felelős vizsgàt 2016-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állatvédelmi képzésén.

Köszönettel,

Gurbán Lívia Fruzsina, Budapest, 2018.01.22

Együtt az Állatokért – Érted Értetek Országos Gazdikereső csoport

Találd meg és fogadd örökbe életed hű társát

Elérhetőség: + 36 70 635 0755

SOS Kutyák Fogadj Örökbe Még Ma Országos Gazdikereső csoport Szabályzata

Az Önkormányzat állatvédelmi feladatellátásáról, valamint az Állatmentő és Állatvédelmi Egyesülettel való megállapodás megkötéséről

Hazánkban nagy hagyománnyal bír a hobbi- és a haszonállat-tartás. A kertvárosias és a telepszerű beépítésű lakóterületeken, valamint a munkahelyi övezetekben is számos helyen találkozhatunk kedvtelésből tartott állatokkal, őrző-, védő, jelző-, vakvezető, rokkant segítő és terápiás kutyákkal. A kertvárosi és a lakótelepi ingatlanokon, illetve a telephelyeken tapasztalható állattartási szokások jelentősen különválnak.

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni, melynek része az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, a szakszerű gondozása, a szökésének megakadályozása, továbbá az igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzése. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni a korára, a nemére és az élettani állapotára. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat elkülönítve kell tartani. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani, míg a szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

Amennyiben az állattartás szabályosan történik, azt az állatot nem tartóknak is el kell fogadniuk Ennek feltétele azonban az, hogy az állattartók a jogszabályokkal összhangban tartsák állataikat, e tevékenységük során a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarják. Kiemelten fontos, hogy az állatot nem tartó emberek tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát az állattartók tiszteletben tartsák és tegyenek érte (pl. terület tisztán tartása). Az Önkormányzat hozzá kíván járulni a kedvtelésből történő állattartásra vonatkozó jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, támogatni kívánja a felelős és szabálykövető állattartói magatartás kialakítását, az állattartás minőségének javítását, elő kívánja továbbá segíteni az állatot nem tartók érdekeinek érvényesülését, nyugalmuk és biztonságuk megteremtését, fenntartását.

Cél továbbá az elkóborolt, gazdátlan állatok átmeneti, jogszabálynak megfelelő elhelyezése és a gazdájához történő mielőbbi visszajuttatása vagy számára új állattartó biztosítása. A fenti célok elérése érdekében szükséges egy olyan állatmentésre szakosodott és tapasztalattal rendelkező állatmentő szervezettel együttműködni, amely hatósági eszközökön túl is tud segíteni az állatvédelem területén.

A Megállapodás elsődleges célja az állatok védelme, továbbá az állatot tartó és állatot nem tartó állampolgárok között kialakult konfliktusok számának csökkentése. Elvárás, hogy az állatvédelmi szervezet által támogatott ismeretterjesztő tevékenység eredményeként a kerületi lakosok tisztában legyenek az állattartáshoz kapcsolódó elemi szabályokkal, és amennyiben helytelen állattartást, netán állatkínzást tapasztalnak, azt jelenteni tudják a megfelelő hivatali szervezeti egységnek, és attól – az állatvédelmi, állatmentő szervezet közreműködése által segítve-hatékony, szakszerű intézkedést várhassanak el.

Az együttműködés sikeressége esetén a későbbiekben az állatmentő szervezet tevékenysége még tovább bővíthető az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott ingatlanon ebek átmeneti elhelyezésére szolgáló telep, ebrehabilitációs és szocializációs központ, kutyaiskola üzemeltetésével, önálló kerületi állatvédelmi járőrszolgálat fenntartásával, huszonnégy órás állatmentő segélykérő és tanácsadó vonal üzemeltetésével, valamint elektronikus gazdikereső szolgáltatással.

A Megállapodás létrejöttével a jövőben az állatvédelmi szervezet közre fog működni a jegyző állatvédelmi feladatainak ellátásában, az állatellenes cselekmények felderítésében. Ennek eredményeként biztosíthatóvá válik a hatékonyabb hatósági fellépés.

A Megállapodás további fontos eleme az állatvédelmi szervezet járőröző tevékenysége a Közterület-felügyelet munkatársaival, amely során az ebek transzponderrel (chippel) történő megjelölése ellenőrizhető, továbbá tájékoztatás adható az ebtartók részére a kutyatartás szabályairól. Az állattartással kapcsolatos önkormányzati kommunikációban való részvétel elősegíti a kulturált állattartói magatartás kialakítását.
A Megállapodás alapján az Önkormányzat éves szinten vissza nem térítendő támogatást nyújt egyéb működési célú kiadások fedezésére a Állatmentő és Állatvédelmi Egyesület részére, amelyhez költségvetési forrás biztosítása szükséges.

Az Érted Értetek Állatvédelmi csoport irányelve az állatvédelmi tevékenység elveit és gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. Elősegíti a szakma tevékenység elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Összefoglalja azokat az elvárásokat, amelyekről a hatályos jogszabályok nem minden esetben rendelkeznek, de az állatvédelem területén tevékenykedőkre vonatkozóan az állatok védelme érdekében a betartásuk erkölcsi kötelesség. Az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek a csoport szakmai állásfoglalásainak támogatásával segítik elő a társadalmi változásokat.

AZ ÁLLATVÉDELMI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK MEGHATÁROZÁSA:

A Szabályzat értendő minden olyan személyre, akik az állatvédelem területén, állatok segítése céljából állatvédelmi tevékenységét az etikai normákat betartva végzi.

A jogszabályok szerint az „állatvédő” megnevezést bárki használhatja, nem követelménye szakmai végzettség. Az állatvédő nem létező szakma, nem sajátítható el jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján, nem épül tanulható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre.

Az „állatvédő” kifejezést használó állatokkal foglalkozó személyt minden körülmények között kötelezi az átgondolt és reálisan felvállalt felelősségre, az állatvédelmi jogszabályok és az állatvédelmi alapvető morális elvei betartására.

Állatvédő: olyan, hivatásszerűen vagy önkéntesként társadalmi munkában végzett tevékenység, amely az állatok élethez való jogainak érvényesítésével az életminőségük javítására, illetve helyreállítására irányul, a jogszabályok betartásával. Az állatvédő az állatok érdekeit szem előtt tartva menti az állatokat. Biztosítja az általa felvállalt állat/állatok testi és lelki rehabilitációját – állatorvosi ellátással -, felelősen gondozza, megfelelő gazdát/befogadót keres neki és örökbe adása után is a lehetőségekhez mérten figyelemmel kíséri további sorsát.
Munkájával és szemléletével elősegíti a társadalom felelős állattartóvá válását.

Állatvédelmi tevékenység célja: Az állatvédelem területén végzett munka, a folyamatában érintett állatok értékének, méltóságának és egy egészséges élethez való jogának megőrzését, helyreállítását szolgálja. A megoldásokat keresi az aktuális állatvédelmi problémákra, elősegíti az állatok védelmében bekövetkező pozitív társadalmi változásokat.

ÁLLATVÉDELMI ALAPELVEK

Az állatvédelem területén végzett munka olyan szakmai tevékenység, amely a következőkben felsorolt etikai elveken alapul:

  • Az állatvédő tiszteletben tartja minden ember és állat méltóságát és értékét.
  • Az állatvédelmi területen dolgozók felelőssége a lakossággal, a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselőivel, hatóságokkal és felügyeleti szervekkel és a társadalmi környezettel való együttműködésre is kiterjed.
  • Az állatvédő részt vesz az állatok érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében.
  • Az állatvédő tevékenysége során a segítségnyújtás elsőbbséget élvez, kiemelten, ha az állat életéről van szó
  • Az állatvédő működése során nem csak az egyed, hanem a fajtamegőrzés irányelveit is figyelembe veszi, tevékenységét szükség szerint tudományos, szakmai szakemberekkel konzultálva, átgondoltan és tudományos alapon végzi.
  • Az állatvédő szemlélet mellett mindenkor figyelembe veszi a kapcsolódó természetvédelmi szempontokat is, szem előtt tartva a megelőzésre fektetett hangsúlyt és az állatok életének védelmét.

ÁLLATVÉDELMI SZAKMAI TEVÉKENYSÉG ALAPELVEI:

Minden állatvédelemmel foglalkozó magánszemély és szervezet számára a következő alapelvek kötelező jellegűen betartandók.

  1. Kedvtelésből tartott állatok esetében minden jellegű szaporulat megakadályozása:
    Az ivartalanítást preferálva. Amennyiben a faj vagy az egyed egészségügyi állapota, kora nem engedi, akkor szigorú nemenkénti elkülönítés szükséges.
  2. Az ivartalanítást csak állatorvos végezheti, és csakis a MÁOK és orvos-szakmai alapvetések, körülmények között.
  3. Az ivartalanítási kötelességbe beletartozik a vemhes állatok ivartalanítása is. Az Állatvédelmi Szakmai Munkacsoport a magyarországi súlyos helyzetre hivatkozva elhatárolódik minden menhelyen, magán állatvédőnél, hobby célú állattartónál született alom létrehozásától!
  4. Az állatvédőnél történő párzás eredményeként létrejövő almok minden esetben elfogadhatatlanok, a belső szaporulat megengedhetetlen.
  5. A kedvtelésből tartott állatok szaporításával megélhetési céllal foglalkozó magánszemélyek és vállalkozások nyereségének növelése minden formában kötelezően kerülendő.
  6. Minden állatot megillet a lehető legmagasabb szintű és lehető leggyorsabb állategészségügyi ellátás biztosítása. Feladat az életmentés, a fájdalom és a szenvedés, maradandó egészségkárosodás megakadályozása.
  7. Az állat továbbadása csak magánokiratba foglalt örökbefogadási dokumentummal lehetséges. Az állatot csak érvényes kötelező oltásokkal rendelkezve, ivartalanítva – de legalábbis a későbbiekben ellenőrzött ivartalanítási kötelezettséggel – regisztrált egyedi azonosítóval ellátva, érvényes számozott oltási könyvvel és kötelező visszavételi garanciával lehetséges!

Ez alól csak az állami támogatás hiányából adódó költségvetési probléma adhat felmentést, de törekedni kell a mihamarabbi megoldásra. A meghatározott állatvédelmi szakmai alapelvekkel való azonosulás elvárás.

Törekedni kell a következő kiegészített alapelvek betartására:

– Euthanázia:

Kizárólag csak súlyos, az élettel össze nem egyeztethető betegség, csillapíthatatlan fájdalom, szenvedés esetén lehetséges. Állatorvosi szakvélemény alapján, állatorvossal végezve, a MÁOK irányelve alapján történő premedikációs bódítás után, kíméletes eutanáziaval, dokumentálva a szakmai vélemény okát.
– Lakossági gazdával rendelkező, kedvtelésből tartott állatok ivartalanítására való törekvés. A lakossági felvilágosító munka kiemelt jellegű kezelése. A folyamatosan nem kívánt almokat termelő ismert egyedek ivartalanítására való törekvés.

– Állatok minőségi élethez való joga: Minden szervezet és magánszemély kötelessége, hogy csak olyan mennyiségű állományt vállaljon, amiről a jogszabályokban meghatározott módon gondoskodni tud. Jogi értelemben a magyar jogszabályok szerint gondatlan tartásnak, állatkínzásnak számít, ha – anyagi vagy más okok miatt – az általa gondozott állatoknak nem tud megfelelő élelmet, orvosi ellátást, oltásokkal védett egészséges életteret biztosítani.
– A fertőző betegségek agresszivitását figyelembe véve a két, de inkább három kombinált oltás ma már célszerű egy megfelelő védettséggel rendelkező kutya esetében. A menhelyi körülmények között élő állatok számára – anyagi forrás rendelkezése esetén – kötelező jellegű. A költségvetés hiányában is törekedni kell rá.

– Örökbefogadás / örökbe adás során elsősorban az állat érdekeit veszi figyelembe. Elsősorban az állatnak keres megfelelő gazdát. A szakmailag nem jól megválasztott társ problémát fog okozni a gazdának, a kutyának és az állatvédőnek is, ezért támogatjuk a többszöri találkozás és ismerkedésre hagyott idő fontosságát.

– Az állatvédők felismerték: A szívféreg okozta fertőzés szúnyogcsípéssel való terjedése Magyarországon komoly aggodalomra ad okot. A fertőzött állatok arányszámát csak sejteni lehet, de vannak olyan területek, ahol valószínűleg minden második-harmadik állat hordozó. Javasoljuk, hogy egy központilag támogatott állatvédelmi politika ismerje fel a probléma súlyosságát és azonnal tegye kötelezővé a bekerülő kutyák szívféreg tesztjét, majd pozitív esetén a kezelésüket, valamint az összes állományban szereplő kutya esetében a megelőzést. Ahol lehetséges, az állatvédők saját forrásból már alkalmazzák ezt az eljárást. A szívférgesség probléma súlyossága tekintetében nem elhanyagolható, hogy a betegség zoonóis (állatról emberre terjedő) lehet!

ÁLLATOK TARTÁSA

Minden állatvédő szervezet és magánszemély a körülményeihez és lehetőségeihez képest saját kidolgozott és szakmailag alátámasztott módon végzi tevékenységét. Az Állatvédelmi Szakmai Munkacsoport elfogadja az állatvédők saját működési elveit az állatok élelmezését, tartását, hideg elleni védelmét és örökbeadáshoz szükséges feltételeit illetően, amennyiben nem ütközik az előzőekben meghatározott Állatvédelmi szakmai munka alapelveivel, illetve betartja a legalapvetőbb etikai szabályokat az állatok kezelésével és tartásával kapcsolatban.

  1. Az szervezet gondozásában lévő állatoknak a törvényben meghatározott módon, egyedi azonosítóval kell rendelkeznie. Az egyedi azonosítót a szervezet nevére, adataira kell regisztrálni. A magánszemélyek tulajdonában lévő állatokra a jogszabályokban meghatározva ugyanez a szabály érvényes.
  2. A nagyobb állományt felvállaló magánszemélyeknek törekedniük kell a hivatalos szervekkel való együttműködésre, valamint a hivatalos szervezeti forma létrehozására, hiszen csak ezzel tudják hosszútávon biztosítani az állatok jogszabályokban rögzített eltartásához, gondozásához szükséges feltételeket. A felelős gondolkodást alátámasztja, hogy a hivatalos szervezeti forma lehetővé teszi, hogy ne egy felelőse és gondozója legyen a felhalmozott állománynak.
  3. Az állatok nyilvántartása naprakész, visszamenőleg is kereshető, fellelhető.
  4. minden állományban élő állat jogi státuszának tisztázására törekedni kell. (Pl. Chipes, de gazda által nem kért állatnak lemondó nyilatkozattal kell rendelkeznie.)
  5. A szervezet és magánszemélyek gondozásában lévő állatok esetében a törvényi szabályoknak megfelelően kell eljárni. (karanténszabály, tartási hellyel kapcsolatos előírások betartása, orvosi ellátás, egyedi jelölés, oltás, hivatalos dokumentumok kezelése)
  6. Az állatok nyilvántartásba vétele tisztázó dokumentumok alapján történik. Tartalmazza a régi és az új tulajdonos kilétét, az átadó adatait, az átadás okát, körülményeit, az állat alap (akár becsült) adatait (nemét, korát, ivarát, színét, megkülönböztethetőségét, egészségügyi állapotát), az állat jelölésére szolgáló chip számát, állat külön kezelésére vonatkozó információkat. Különleges esetben igazolásokat, tanúsítványokat (pl. oltalom, védelem, veszélyes állat, központi nyilvántartásara kötelezett, stb).
  7. A törvényben meghatározott ideig (jelenleg 90 nap) vissza kell adni az eredeti tulajdonosának, természetesen az indokolható költségek megtérítése után. Eredeti tulajdonosát aktívan keresni kell minimum 14 napig. A 14 nap után jelentkező regisztrálatlan vagy rosszul regisztrált kutya tulajdonosát tájékoztatni kell a kutya hollétéről, amennyiben igazolni tudja a tulajdonjogot.
  8. Az állat ideiglenes kihelyezése befogadóhoz minden esetben szerződéssel történik az átadás pillanatától, tisztázva ezzel az állat jogi státuszát és a befogadó jogi lehetőségeit, tartalmazza az állat és az ideiglenes befogadó azonosításához szükséges adatokat. Amennyiben panzióba kerül az állat, szükséges az írásos szerződéses megállapodás az állatok tartásai helyeivel.
  9. A tartási körülmény kivétel nélkül elsősorban a sérülés, stressz mentes élet biztosítását tartsa szem előtt, megakadályozva ezzel az állat szökését, sérülést, a lehetséges és ismert fertőző betegségek terjedését.
  10. A beérkező állat karanténozása a jogszabályok szerint kötelező. Egy fertőző egyed veszélyeztetheti a teljes állomány egészségét.
  11. Az örökbefogadási szerződésnek tartalmaznia kell a következő adatokat: örökbeadó szervezet és az örökbefogadó adatai, elérhetősége, állat neve, egyedi azonosítója, születési ideje, ivartalanítása, az állat teljes körű egészségügyi státusza, állat jogi státusza és az esetleges különleges bejegyzések (a viselkedésével kapcsolatos hasznos feljegyzések, előírt orvosi kontrol, állategészségügyi kezelések… stb.)
  12. Az örökbefogadás illetve a visszavétel folyamata alatt az állatvédő mindenekelőtt az állat érdekeit tartja szemellőtt.
  13. A visszaáramló túlszaporulat okozta probléma megakadályozása miatt törekedni kell a 6 hónap feletti egyedek ivartalanítva történő örökbeadására. A legtöbb helyen állatorvosi vagy anyagi okok szabnak gátat. Országos átlagban egyre több állatorvos elismeri és végzi az ivarérettkor előtti tevékenységet, amit az állatvédők támogatnak. Az állat egészségügyi állapota, kora, fajtája miatt eltérő esetek előfordulhatnak.
  14. A 6 hónapnál fiatalabb egyedek esetében az ivartalanítás hiányában a felelős szervezetek a tulajdonjogot át nem ruházó megállapodással adnak ideiglenes jelleggel örökbe. A szerződésnek tartalmaznia kell az ivartalanítás végső határidejét, az oltási program szükségességét és menetét, illetve a kapcsolattartás módját, amennyiben problémába ütköznek a rögzített kötelezettségek.
  15. Azoknál a fajoknál, ahol az ivartalanítás nem lehetséges (pl: madarak, hüllők) az örökbefogadási szerződésben szükséges kikötni, hogy a befogadó szigorú kötelessége a szaporulat megakadályozása. Jogszabályban rögzített húsáért és szőrméjéért tenyésztett fajok, illetve a hagyományosan húsnak fogyasztott fajok egyedeinek örökbeadásakor a szerződésben rögzíteni kell, hogy befogadónak milyen kötelességei vannak a tartással és az élet kioltásával kapcsolatban.
  16. Az állatok számára juttatott javakból, adományokból, pályázati forrásokból, támogatásokból az állatvédő is részesülhet, amennyiben az állatok ellátásának és gondozásának költségei azt engedik, illetve amennyiben az állatok nem szenvednek hiányt ennek következtében. Az ilyen jellegű költségek elosztásáról a szervezet belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi.
  • Az átláthatóságot elősegítő a szervezet nevére regisztrált domain névvel és működő, frissülő, rendszeresen karbantartott, aktuális adatokat és információkat tartalmazó weboldallal, ami a hivatalos jogszabályok szerint tartalmazza:
    • az évi beszámolókat (pénzügyi és elért eredményekről szóló beszámolót az adományok felhasználásáról)
    • a pontos cégadatokat (név, székhely, telephely(ek)
    • képviselő nevét, adószámot, cégjegyzékszámot / nyilvántartási számot),
    • az elérhetőséget,
    • az alapszabály alapján meghatározott tevékenységet, célokat.
  • Menhellyel rendelkező szervezetnek a telephellyel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van, illetve hatósági állatorvosi szakvéleménnyel kell rendelkeznie. Amennyiben ez nem áll birtokában, nyomós jogi okokkal kell alátámasztani.
  • Minden örökbeadott egyed után követésére, tartási körülményeinek ellenőrzésére való törekvés kiemelten fontos.

AZ ÁLLATVÉDELMI CSOPORT TÁMOGATÁSÁT VÁLLALÓ ÁLLATVÉDELMI SZERVEZETEKKEL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK:

  • Jogerősen bejegyzett szervezet
  • Az alapítványok esetében az alapító okiratban, az egyesületek esetén az alapszabályban és ezzel összhangban, a többi szabályzatban a fő tevékenység és a tevékenység fő célja az állatvédelem, környezetvédelem vagy természetvédelem, esetleg ezzel szorosan összefüggő oktatás, nevelés, fejlesztés.
  • Kötelező elvárás a non-profit működés, nem végezhet nyereségorientált üzleti tevékenységet.
  • Rendelkezzen a támogatói bázis megteremtése és a követhetőség céljából a szervezet számára fenntartott kommunikációs felülettel, ahol tevékenysége követhető, tartalmazza a szervezet hivatalos adatait.
  • A szervezet teljes egészében valamint a szervezetnevében nyilvánosan kommunikációt folytató bármilyen kapcsolódásban lévő személyek függetlenek politikai párttól. Minden jellegű kommunikációjában párttól, politikától független, elutasít mindennemű szélsőséget, faji, vallási vagy hátrányos szellemi, fizikai, vagy anyagi helyzetből fakadó, vagy egyéb okból fakadó diszkriminációt.
  • Semmilyen esetben sem alkalmaz erőszakot.
  • A működése során minden esetben a jogszabályi környezetnek megfelelően jár el.
  • A közös célt képviselő szervezetek az Állatvédelmi csoport tevékenységét elősegítve, az állatvédelmi egységet képviselve egymásra nyilvánosan sem direkt, sem indirekt degradáló, kétértelmű, félreérthető megjegyzést, nyilatkozatot, megállapítást, véleményt nem tesznek, nem adnak ki. A szervezetek törekszenek az egymással kapcsolatos konfliktusainkat egymás között, szükség szerint moderálást kérve, rendezni.
  • A csoport javaslatainak aktív időszakában aktív állatvédelmi tevékenységet végez, és ezt beszámolójával tudja igazolni. 1 évnél régebbi működési szünet inaktív működést jelent.
  • Az állatvédő szervezetek törekszenek az állatvédelmi területen tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek együttműködésének támogatásában, a társadalmi problémák megoldása érdekében.
  • Az állatvédő szervezetek munkája kizárólag az állatvédelem elveinek keretein belül elképzelhető. Etikai összeférhetetlenség miatt nem támogathatja munkánkat vállalkozási formában működő sintértelep

Együtt az Állatokért, Budapest, 2018 január 18.

Villám 2018 első gazdis kutyusa

26167609_1967879833534924_8980645993083639910_n

 

Ma, a szilveszter utáni reggelen egy úriember hívott, hogy örökbe fogadná Villámot! Teljesült a kérése, kívánok neki boldog gazdis éveket!

Egy hete van életben maradnia ennek a csodaszép kislánynak!

Gazdái külföldre költöztek és akármennyire is imádták, nem vihették magukkal a kutyájukat. El kellett adniuk a házat és az új tulajdonos átvállalta örömmel a kutyusukat. De most gondolt egyet és nem kell neki. Egy hetet ad arra, hogy találjak neki gazdit, vagy külömben elaltatja. 1 éves, tündéri, akinek minden oltása megvan, ivartalanított.

A végtelenségig imádja az embert és nem érti, hogy miért hagyták magára a gazdái, akiket imádott. Most meg egy idegen ember hoz rá halálos ítéletet, csak azért mert neki nincs rá szüksége. Kérlek titeket, hogy találjuk meg számára az igazi szerető családot, aki soha, de soha nem hagyja el, akinek ő lesz a mindene. Meg kell találnunk azt az embert aki épp róla álmodik! Kérlek segítsetek a megosztásaitokkal!

A szállításában nagyon szívesen segítek! Mobilom: + 36 70 635 0755

Pest megye, 2017. december 29.

Állatjóléti Felelősség Magyarországon

Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk,
jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében.

Az állatjóléti felelős feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére, valamint új dolgozó belépése esetén a munkakezdést megelőzően, mely elvégzett állatvédelmi oktatásokat dokumentálnia kell.

Azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett. Az állatvédelmi képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A képzést és a vizsgáztatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezi, végzi, illetve e feladatokat átruházhatja. Eredményes vizsgát követően a NÉBIH képesítési bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja.

A képesítési bizonyítványt megszerző személy valamennyi állattartó telepen végezhet állatjóléti felelősi tevékenységet, állatfajtól és állatlétszámtól függetlenül. A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni.

Állatjólléti felelős bárki lehet, aki a képzési, majd a hozzá kapcsolódó vizsgakötelezettségeknek eleget
tesz. Tekintettel arra, hogy a képzések igen alacsony időkerethez kötöttek, a képzési anyag nem
alkalmas részletes anatómiai, élettani, biokémiai, állattenyésztési, állathigiéniai, takarmányozástani,
viselkedéstani ismeretek tárgyalására, viszont ezek alapszintű ismerete nélkül a tananyag nem
érthető. Következésképpen elsősorban állattartási gyakorlattal vagy szakirányú végzettséggel
rendelkező személyek számára ajánlott.

A mindennapi munka számára kiemelten a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet hasznosítható,
amely részletesen megfogalmazza azon állatcsoportok tartásának feltételeit, amelyek esetében
állatjólléti felelősök alkalmazása kötelező. Így különösen foglalkozik a borjú, a sertés, a tojótyúk, a
brojlercsirke, a máj és tollhasznosítású vízi szárnyasok, a házinyúl és a szőrméjükért tenyésztett fajok
tartására vonatkozó tárgyi és személyi feltételekkel.

A kedvtelésből tartott (hobbi-) állatok vagy társállatok gyakran a lakásban élő állatok, amelyekről az ember gondoskodik, és amelyekhez társként ragaszkodik. Ilyen lehet a kutya, a macska, a papagáj, a kanári, az aranyhörcsög, a díszhal stb. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szabályozza az eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatokat, valamint a veszélyes eb tartását és annak engedélyezését. Ezen eljárások során szükség esetén be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

A kormányrendelet alapján ezen szakértői tevékenységet a NÉBIH kérelemre engedélyezheti. Engedélyt az kaphat, aki állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A haszonállatok olyan, elsősorban háziállatok (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi), amelyek termelését (tej, hús, tojás, gyapjú) vagy szolgáltatását az ember hasznosítja. Az igásállat vonóerejével, a sportló, a terelő-, az őrző pásztorkutya ügyességével, gyorsaságával, a nyomozókutya vagy mentőkutya speciális ösztöneivel különleges szolgáltatást nyújthat. 

Jelentős változás, hogy a vállalkozóknak állatjóléti felelőst kell kinevezniük a vágóhidakon, akiknek feladata a rendeletben foglalt szabályok betartásának biztosítása, feladatának elvégzéséről nyilvántartás vezetése.

Az állatjólléti felelősök ismeretanyagának ki kell terjednie a következőkre:
• az állatok jóllétének jellemzői és etikai vonatkozásai;
• az állatok élettani, állathigiéniai, különösen itatási és etetési szükségletei;
• a stressz fogalma, stresszorok az állattartásban, azok hatása az állatok jóllétére, a termelés
mennyiségére és minőségére;
• az állatok viselkedése, a diszkomfort megnyilvánulásának jelei és fokozatai;
• a gazdaságokban alkalmazandó technikai és környezeti követelmények;
• az állatok gondos kezelésének – megfogásuknak, rakodásuknak, szállításuknak – gyakorlati
szempontjai;
• az állatok sürgősségi ellátása, sürgősségi leölése és selejtezése;
• járványügyi megelőző intézkedések, az állattartó telepek járványvédelme;
• az állatok jólétével kapcsolatos jogszabályok előírásai

Köszönettel, Gurbán Lívia Fruzsina állatjóléti felelős